Állami cégbirodalom a mi pénzünkből? Gazpromosítás az OTP-nél és a MOL-nál? Kis magyar összeesküvés-elmélet
Az egész kormányzati nyugdíj-ámokfutás egyik legnagyobb rejtélye maga az ámokfutás. A magyar és külföldi sajtó napok óta azt elemzi, miért váltott egy hónap alatt menet közben legalább háromszor koncepciót a kormány a 14 hónapos ideiglenes kölcsönvételtől az önkéntes átlépésen át a nyílt lenyúlásig. Kívülről eszeveszett kapkodásnak tűnik a dolog. Ahogy egy kivételesen éleslátó politikus a parlamentben megfogalmazta:
"Hova ez a sietség? Kinek fontos azonnal bevezetni egy ekkora horderejű változást úgy, hogy sem a jogi, sem az adminisztratív, illetve sem az informatikai háttere nincs meg? (…) A társadalombiztosítás reformjának az a sajátossága, hogy a reformok bevezetésének és az új rendszer működésbe lépésének egyaránt rendkívül nagy az időigénye. Külföldi példák sora bizonyítja, hogy a nyugdíjreformot, a társadalombiztosítás reformját nem lehet pár hét alatt elvégezni”. (…) „A társadalom tagjainak hosszabb távon tudniuk kell számítani, tudniuk kell kalkulálni azzal, hogy milyen feltételek fogják meghatározni a körülményeket.”
Ja, igen: ezt Selmeczi Gabriella mondta 1997-ben, de néha még neki is lehet igaza. A pénzünket kisebb kapkodással, megfelelően adagolt agymosással tájékoztató kampánnyal, előkészített programmal balhémentesebben is le lehetett volna nyúlni. De mi van, ha a látszólagos kapkodás mögött tudatos stratégia van?
A Matolcsy által benyújtott költségvetés 530 milliárd forint bevétellel számol a nyugdíjpénztári tagok vagyonából, amit szépen el is költ mindenféle földi jóra - az extra nyugdíjemeléstől, a közszféra béremelésétől a rendőrök korkedvezményes nyugdíjáig. Ehhez képest a kormánynak jó esélye van rá, hogy pénztárakban lévő 3000 milliárdos vagyon csaknem egészét megszerezze jövőre. De ha a tagok fele ki is tart, és a pénztárak sem dőlnek be a kilépések hatására, akkor is 1500 milliárd forintnyi vagyon áramlik jövőre az államkasszába, vagyis háromszorosa annak, amit a költségvetés tartalmaz. Mi történik a "maradék" mintegy ezermilliárd forintnyi vagyonnal? Hova kerül, ha nem osztják szét folyó kiadásokra?
Ez a pénz már éppen elég egy nemzetközi szinten is jelentős félállami cégbirodalom kiépítéséhez. A MAL esetéből tudjuk, hogy a direkt államosítás macerás: megfelelő ürügy kell hozzá és a nemzetközi közvélemény is durcás lesz miatta. Gazpromosítani azonban másként is lehet. Először is: a kormány egzotikus nevű alapjába jövő év végéig bekerül a nyugdíjpénztárak megtakarítási eszközeinek nagy része, köztük államkötvények, részvények, vállalati kötvények, devizaalapú befektetések. Az FN.hu mai cikke (www.fn.hu/penzugy/20101130/blue_chipek_allami_kontroll_alatt/) rámutat, hogy ezekben az eszközökben ott figyel 200 milliárdnyi magyar részvény is, döntően OTP- és MOL-papírok. Ezeket az állam a hivatalos nyilatkozatok szerint fokozatosan értékesíti majd, azaz fideszmagyarul eljátsza nyugdíjtőzsdén. De láttuk már mennyit érnek a hivatalos nyilatkozatok: a vagyon szebben csillogó része akár mardhat is az államnál.
Az FN cikke emlékeztet rá, hogy a Molt és az OTP-t "szórt részvényesi struktúra jellemzi, vagyis nincsen nagytulajdonos, ezen cégeket a menedzsment irányítja. Egy szórt részvényesi struktúrájú cégben még egy kisebb pakettel is irányítani lehet, márpedig az állami alap most ilyen paketteket kap a magánportfóliókból". Persze ettől még nem kerül közvetlen állami irányítás alá a két magyar multi, de első lépésnek nem rossz. Főleg, hogy szépen körvonalazódik a második és harmadik lépés is.
A Mol tulajdonosi struktúrája meglehetősen szétaprózott, ami a menedzsmentet eddig kirobbanthatatlan pozícióba tette. (Lásd: www.mol.hu/hu/a_molrol/befektetoknek/reszvenyesi_informaciok/tulajdonosi_szerkezet/) Csakhogy ott van a Szurgutnyeftyegaz ÖMV-től örökölt 21%-os pakettje is, amiről Fellegi Tamás már elkottyintotta, hogy az állam is szívesen megszerezné. Az oroszok el is adnák, maga Putyin kezdte felsrófolni az árat a minap azzal, hogy panaszkodott egyet, amiért a menedzsment rosszul bánik az orosz tulajdonossal. A bevásárláshoz persze sok pénz kell, de hát ott van a pénztári vagyon azon része, ami nem magyar papírban van. Akár egyszerű részvénycserével is megoldható lehet az üzlet: az oroszok ezzel bekerülnek egy csomó külföldi cégbe, az államnak pedig ölébe hullik a magyar olajvállalat több mit egyötöde, ami a közvetlenül megszerzett részvényhányaddal együtt már mindenképpen irányító pozíció.
Ez pedig megnyitja az utat az OTP-hez is. Az OTP-ben ma nincs komolyan vehető állami tulajdon (www.otpbank.hu/portal/hu/IR_Tulajdonosi_struktura), legfeljebb néhány intézményi befektetőn, önkormányzaton keresztül. A nyugdíjpénztári tagoktól lenyúlt részvények mellé azonban rögtön odakerülhet a MOL-tól megszerezhető pakett is, hiszen az OTP-nek már most is közel 9%-os tulajdonosa az olajtársaság. Így a magánmegtakarítások államosítása két úton is jó nagy OTP-tulajdonrészhez juttathatja az államot.
Természetesen, egyik céget sem fogja klasszikus értelemben államosítani a kormány. Nem azért, mert az Ember, Akinek a Felesége Dönt Nyugdíjügyekben örökbecsű szavai szerint "konzervatív kormány nem államosít", hanem azért, mert szeretik ők magántulajdont is. Ha az övék. Az állami tulajdoni hányaddal járó meghatározó szerep ugyanis segíthet abban, hogy bizonyos, ma még talán nem is látszó, de feltétlenül népben-nemzetben-vízparti telekben gondolkodó tulajdonosi kör irányító pozícióban kerüljön a két cégben. Valószínűleg a mai menedzsmenttel kiegyezve, ezt legalábbis indokolja Csányi és Hernádi urak mazochizmussal felérő hangos egyetértése a kormánnyal a bankadó és a pénztári eistand kapcsán. Egy ilyen forgatókönyv szerint egy nagyobb árfolyamesés éppen hogy nem jelent problémát, sőt akciós áron teszi tulajdonossá, aki megfelelő információk birtokában van. Ez pedig könnyen bekövetkezhet, elég ha a Standard & Poor's beváltja hetek óta lebegtetett fenyegetését és leminősíti Magyarországot, ami automatikusan magával hozza a magyar vállalati részvények leminősítését is.
Mit is mondott Orbán Viktor az oligarchákról? Na, nem most, hanem kicsit régebben:
(A rendszerváltás után) „meg kellett volna találni azt a 8-10 nagyvállalkozót, akik majd Magyarország nagytőkései lesznek. (…) Ezeket kellett volna – nem kormányzati eszközökkel, hanem banki kapcsolatokon keresztül – támogatni. Ezekkel kellett volna személyes kontaktust kiépíteni, amelyet ők aztán jól tudtak volna használni a piacon, mint versenyelőnyt. Azt a kapcsolatot, amely őket így Magyarország miniszterelnökéhez vagy annak legbelső köréhez fűzte. Igen, az ország nyolc-tíz nagytőkés gazdasági érdekszférájává vált volna meghatározott területeken. (…) A bankárok előtt világossá tenni, hogy ez a mi 8-10 emberünk. Esetleg fejlesztési forrásoknál, pályázatoknál lehetett volna még segíteni, de ott is csak szolidan. (…) Antall ezt elmulasztotta. Nem volt hajlandó foglalkozni ezekkel a dolgokkal.” (Debreczeni József interjúja, 1994)
Most, hogy újra rendszerváltás van, megvalósulhat a fenti álom. Ebben az esetben tényleg nincs szó klasszikus államosításról, hiszen a magánvagyonból végülis magánvagyon lesz. A mi nyugdíj-megtakarításunból az ő vagyonuk.
Ezért kellett a sietség is, hiszen Orbán nemcsak módszertani kirándulásra ment tegnap Moszkvába, hanem bevásárolni. Putyintól pedig nem lehet zsarolással, börtönnel elszámoltatással fenyegetéssel megszerezni az áhított részvényeket. A gázvezeték-ügyben tett gesztusok, a franciák kibillentése a metrókocsi-bizniszből csak belépő, az üzlethez egy gigantikus zsák pénzre is szükség volt. Most megszerezték.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Pajtás 2010.12.01. 11:08:23
hippopotamus 2010.12.01. 13:20:57
,ha az állami kötvényekben lenne tőke kamatot termelne.
Pajtás 2010.12.01. 14:53:28
hajráargentína 2010.12.01. 18:07:44
attischun 2010.12.01. 22:22:38
Jó, ha jövő ilyenkor még lesz belőle!
M_Runcájsz 2010.12.01. 22:29:16
Norris74 2010.12.02. 10:41:34
RaSHaWeRaKH 2010.12.02. 17:55:19
@hippopotamus: Rosszul tudod. A törvény kötelezi a mnyp-ket, hogy a maradék összeget a BUX papírjai között kell befektetnie. ;)
A post nem rossz.
Nekem is lenne egy teóriám:
Mivel az előző kormány az állampapírokban lévő összeget eltapsolta, az első mnyp-kbe lépő, most nyugdíjba vonulók azon igényét, hogy esetleg egy összegben szeretnének hozzájutni a felhalmozott vagyonhoz (erre még ugyan nem volt törvényi szabályozás, de a mnyp rendszerek általában a világ minden részén így működnek) ki kellene fizetni a lejárt államkötvények kamataival növelt névértékét.
Valószínűleg erre zéró pénz van az államkasszában, illetve ha van is, a költségvetési hiánycél tartását teljes mértékben lehetetlenné teszi.
Az állam inkább ráteszi a kezét a teljes felhalmozott megtakarításra, hogy kényelmesebben térhessen el a mnyp-knél szokásos kifizetési metódusoktól, az egyösszegű kifizetési kötelezettség helyett kizárólag járadék, nyugdíj formájában havonta fizethessen, így nem dönti be azonnal az államkasszát a nem csekély mértékű államkötvény azonnali kifizetése.
Ezzel eléri azt, hogy
a.) a maradék 25 százaléknyi magyar értéktőzsdén szereplő cégek részvényeivel állami tulajdonrészeket szerezzen, ezzel hatásosan (nem csak szabályozó, hanem tulajdonosi eszközökkel) beavatkozhasson a piaci folyamatokba, és/vagy
b.) ne kelljen kifizetni az államkötvények kamatait, illetve a továbbiakban az államkötvények kamatkötelezettségei ne terheljék a ktgvetést. (Ez speciel az előző és a mostani kormány és számos közgazdász - szerint is felvállalt indok.)
Az ktgvetés így túl sok plusszhoz nem fog jutni - mint látható, az eddig befolyt összegek túlnyomó része eddig is állami kézben volt.
A magyar értéktőzsdén szereplő cégek részvényeit eladni meg totális öngyilkosság lenne.
Akármi is van a háttérben - a piac stratégiai szereplőinek befolyásolására alkalmas tulajdonrészek megszerzése, vagy a részleges fizetésképtelenség - de valami nagyon, nagyon nyomós oknak kell lennie, hogy egy ennyire ellenszenves és a jobboldali politikai eszközrendszerrel teljes mértékben ellentétes intézkedést felvállaljanak és ilyen rohamtempóban, ennyire előkészítetlenül, a kivetett hálóból történő menekülést (mnyp-knél maradást) irreálisan nehézzé teszik.
Nem látok bele - amit írtam, csak egy felvetés.
Cent Rum 2010.12.04. 09:44:29
Valakinek volt egy tehene, amit elcserélt egy birkára, azt egy kutyára és így tovább. A végén maradt egy tűje, amit bedugott a szénakazalba, és többé nem találta.
Miért jutott ez eszembe?
Cent Rum 2010.12.04. 09:46:54
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
