Lopásból világklasszis
Holnapra vártuk, de már ma megkaptuk. Ha cinizmusból és pofátlanságból lehetne olimpiát rendezni, Matolcsy úr és főnöke egyéniben és csapatban is aranyérmesek lennének. A Hivatalos Jobbkéz mai bejelentése értelmében mindenki maradhat a magánnyugdíj-pénztárakban, csak éppen
megszüntetik (azaz önkéntes pénztárrá) alakítják őket,
a bennmaradók nyugdíjának háromnegyedét elveszik,
aki nem nyilatkozik, annak a pénze automatikusan az állami tébébe kerül.
Mennyivel egyszerűbb lett volna októberben bejelenteni, hogy „ne is izmozzatok kiscsírák, mindenképpen elvesszük és elköltjük az eddigi megtakarításaitokat”. De nem, szükségünk volt arra is, hogy a végén az arcunkba nevessenek.
Nyugdíjmentő csomag? Mintha Repülős Gizi vagyonmentő kisiparosnak nevezné magát.
Eredetileg arról akartam írni, hogy Szalay-Berzeviczy Attila milyen remek és laikusok számára is érthető cikket írt az Indexen nyugdíjtémában. De józan és racionális hangot csak holnap leszek képes megütni.
A kép forrása a Négy madár blog. (negymadar.blog.hu/2010/11/23/megelhetesi_bunozes_5)
Matolcsynál holnap szolgálják fel a feketelevest
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tegnap mindenkit jól megnyugtatott, aki valamilyen érthetetlen okból aggódott a vagyon- és jogbiztonságért: a jövőben mindenki szabadon eldöntheti, hogy marad-e a magánnyugdíj-pénztárakban. Ez nagyon jó hír, ráadásul pont ezt ígérte a miniszterelnök is. Matolcsy azt is elárulta, hogy miként teljesítik az ígéretet: "a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer megszűnik, a három pillérből, kettő, az állami és az önkéntes marad". Tehát maradhatsz, ha akarsz, csak éppen nem lesz hol, mert a magánpénztárakat megszűntetjük.
A miniszter csütörtökre magához rendelete a magánnyugdíj-pénztárak vezetőit, hogy ismertesse velük, "milyen feltételek mellett működhetnek a jövőben az általuk vezetett pénztárak". Annyit már tegnap elmondott, hogy a „feltételek változni fognak". Jelezte azt is, hogy a befizetett összeg maradéktalan kifizetésére vonatkozó eddigi állami garancia megszűnik.
.jpg)
Ettől teljesen függetlenül eszembe jutott, hogy Szulejmán szultán 1541-ben abból a célból érkezett Buda vára alá, hogy megvédje János Zsigmond trónját a gonosz Habsburgoktól. Magához rendelte Izabella királynét és a magyar főurakat, majd közölte velük, hogy a vár marad ugyan a magyaroké, de a „feltételek változni fognak” és az ő érdekükben ideiglenesen védnökségbe veszi Budát. A barátságos tárgyalás alatt több csapat janicsár sétált be Budára megtekinteni a várat. Egy adott jelre lefegyverezték az őrséget, megszállták a stratégiai helyeket. Amire a királyné tiszteletére adott szultáni díszebédnek véget ért, már lófarkas zászló lengett a tornyokon. A legnagyobb hatalmú magyar főúrra, Török Bálintra még vért egy apró kedvesség: neki szóltak, hogy maradjon még, feltétlenül meg kell kóstolnia meg a friss pörkölésű feketelevest. Annyira megszerette, hogy a törökökkel egész Isztambulig ment, ahol 10 évet töltött egy tengerre néző szobában a Héttorony hotelben.
Aló Presidente! A latin szerető elkölti a nyugdíjadat
Először Kopits György, az annak idején Fidesz által javasolt Költségvetési Tanács eredetileg Fideszhez közelálló elnöke, aki alól éppen most rántja ki a széket a forradalmi kormány. Kopits néhány napja azt nyilatkozta, hogy Hudini sem tudta volna megtenni azt, amit a kormány tervez a magánnyugdíj-pénztári befizetésekkel: egyszerre elkölteni államadósság csökkentésre, megtartani a TB kasszában egyéni számlákon, és a folyó kiadásokra költeni. Ráadásul észrevette a költségvetésben azt az apró betűs részt is, amiből kiderül, hogy a két évre bejelentett ideiglenes válságadókat 2013-14-ben is be kívánja szedni a kormány. Ezek után nem csoda, hogy az egész tanácsnak, úgy ahogy vannak mennie kell. Nem felszámolják őket, csak éppen megvonják a költségvetési támogatásuk 99%-át. Erre Kopits úgy válaszolt, hogy a világon egyetlen hely van, ahol megszüntettek egy független költségvetési intézményt, ez pedig Hugo Chávez Venezuelája. Márpedig ha valaki, a Dél-Amerikában nevelkedett szakember tudja, miről beszél. A venezuelai elnök saját kénye kedve szerint módosítgatja az alkotmányt, kirúgta az IMF-et, s először csak a külföldi tőke venezuelai érdekeltségeit sajátította ki, mostanra pedig már a venezuelai állampolgárok magántulajdonát is kreatív módin dézsmálgatja.
Egy másik hasonmást tegnap fedezett fel a Financial Times. A világ legbefolyásosabb gazdasági napilapja Dél-Amerikának nem egy baloldali, hanem jobboldali rezsimjével állítja párhuzamba Magyarországot. A cikk felidézi, hogy az Evita egyike azon filmeknek, amelyeket Budapesten forgattak, és a magyar főváros ebben az esetben Buenos Airest helyettesítette. "Most a valóság utánozza a fikciót, miután Magyarország populista kormánya megpróbálja elkobozni a magánnyugdíjakat, kimásolva egy oldalt Cristina Fernándeznek, Argentína peronista elnökének játékrendjéből" A Financial Times szerint Magyarország még mindig fiatal demokratikus intézményei is feszítőpróbának vannak kitéve. Miután az Alkotmánybíróság a nyugdíjpénztári és egyéb intézkedések ellen is kifogást emelt, a Fidesz arra használta fel elsöprő többségét, hogy szűkítse a bírói illetékességet költségvetési ügyekben, emellett folytatja a független központi bank vezetőjének eltávolítását célzó erőfeszítéseit is. A kormány a magánnyugdíj-hozzájárulásokat "csábító malacperselynek” tekinti. A lap szerint meglepően kevesen álltak ki a lefoglalások ellen azon hárommillió magyar közül, akiknek vagyona veszélyeztetett. Ők még mindig ihletet meríthetnek egy másik, szintén Budapesten forgatott filmből, a Mortal Kombat című alkotásból - fejezi be írását a hétfői Financial Times.
A párhuzamok más szempontból is találóak. Orbán Viktor olyan az ő népével, mint a latin szerető, aki azt mondja idősödő szíve hölgyének, amit az hallani akar. Dicséri a szemét, elmondja neki, hogy mások csak kihasználták, mostantól azonban minden egyre jobb lesz, sőt ha kell, felpofozza a nyílt utcán, aki csúnyán néz rá. És közben elkölti rózsára meg lóversenyre a nő a nyugdíját.
Magyarországon ezért nincs tiltakozás. Ahogy Argentínában és Venezuelában sincs. Nemzeti együttműködés van ott is, meg központilag szerkesztett állami híradó. Javaslom, hogy az önálló hírszerkesztőségek megszüntetéséről szóló tegnapi bejelentés után ne álljunk meg félúton. Venezulában az állami tévé vasárnap délelőtti műsorának fénypontja az elnök saját betelefonálós műsora, az Aló Presidente! Nyugdíj helyett elegendő szórakozás lesz nekünk is. Addig is:
Szolgálati közlemény: 1. A kép a pflag.eu blogról származik. 2. Gyertek és lájkoljatok minket a Facebookon is: http://www.facebook.com/?ref=logo#!/pages/Magannyugdij-karosultak-Nemzeti-Egyuttmukodese/105900432808461 www.facebook.com/
Stabilitás kampány: finom, de nem elég durva
A Facebookon elérhető kisfilmek (http://www.facebook.com/maradok#!/video/video.php?v=482008775512&oid=175319689149722&comments ) korrektek, érthetőek, igazak, és végtelenül udvariasak. Ez kevés lesz. A kormány sokkal durvább eszközökkel, erőt és hazugságot nem kímélve fogja elindítani a maga kampányát, különösen azok után, hogy bevallottan 3,5 milliárdot fog kommunikációra költeni jövőre. Persze egy bankok és más pénzintézetek által szponzorált kampány nem nagyon lehet másmilyen: nekik továbbra is ezzel a kormánnyal kell együttműködni a következő években. Abban bízhatunk, hogy ha agresszivitásban nem is, erőforrásban (magyarul pénzben) fel tudják venni a versenyt a kormányzati propagandával. Mindenesetre is a kampány készítőinek a Sziámi együttes örökbecsű életvezetési tanácsát ajánlom figyelmébe: "Jó. De nem elég, nem elég jó. / Finom. De nem elég, nem elég durva."
A Stabilitás új vezetői, Bába Julianna elnök és Orosz Dániel stratégiai elemző ma interjút adtak a Napi Gazdaságnak. Ebből két fontos információ derül ki a nyugdíjkárosultak számára. Az egyik, hogy a kormányintézkedés egyik nem várt hatása az, hogy az önkéntes pénztárakból is elkezdték kivenni az emberek a befektetéseiket, mondván: nem lehet tudni, mikor teszi rá az állam arra is a kezét. Akadt, aki még a korai szerződésbontással járó extra adófizetés terhét is vállalta, hiszen ha csekélyebb összeg is kerül vissza hozzá, de az már biztosan az övé. Nos, ez lenne az a harmadik pillér, amelyet a kormány a második pillér (azaz a magánnyugdíj-pénztárak) ellenében erősíteni akart.
A másik fontos információ, hogy ma még aki akar sem tud átlépni a tisztán állami rendszerbe. A kormány ugyanis még nem hozta létre azt a szervezetet, amelyik fogadná ezeket a befektetéseket. Feltehetően azért, mert nem találtak megoldást arra a problémára, hogy mit csináljanak azokkal a befektetésekkel, amelyek több évre vannak lekötve egy nyugdíjszámlán. Ezek feltörése nemcsak többletköltséget jelent, hanem kifejezetten nagy értékvesztést okoz az érintett vagyonelemeknek. Ezt értelemszerűen az államnak kéne kompenzálnia. Selmeczi Gabriella agytrösztje valószínűleg még csak dolgozik a megoldáson. Gondolom, a megoldás Szíjjártó Péter ráolvasása lesz, amelyből kiderül, hogy az emberek pont ezt kérték, amikor a fülkében a forradalomért imádkoztak.
Bukott angyal a pénztárcában?
"Lesz még egy-két leminősítés, de ezek csak időleges zavarokat okoznak” - legyintett nyilvánosan Orbán Viktor, miután nyáron kirúgta az országot finanszírozó IMF-et. És mint mindig, most is igazat mondott. Júliusban a Moody’s után a Standard & Poor’s is közölte, hogy az eddigi stabilról negatívra rontotta Magyarország államadósi besorolásának kilátásait. Mindez valóban csak időleges zavart okozott, hiszen Magyarországot (pontosabban a magyar állam által kibocsátott kötvényeket) egyik hitelminősítő sem helyezte ténylegesen a befektetésre nem ajánlott, azaz bóvli kategóriába. Úgy tűnik, erre csak most, a nyugdíjlopáson alapuló költségvetés elfogadásával fog sor kerülni. Az eredményt minden magyar állampolgár a pénztárcáján fogja érezni.
Ami a jelenlegi besorolásunkat illeti, az S&P-nél egy, a Fitch-nél két, a Moody’s-nál három lépésre vagyunk a bóvlitól. Úgy is mondhatnánk, hogy a kormány eddig megállt a szakadék szélén. Ha az S&P lerontja a magyar besorolást, azzal Magyarország elvesztené befektetésre ajánlott osztályzatát, azaz a nemzetközi befektetői szleng szerint bukott angyallá változna.
De miért baj ez? Mert ha a S&P a hazai állampapírokat a befektetésre ajánlott sávból a bóvli kategóriába sorolja, az nem egyszerűen azért rossz, mert sötétebb képet fest az ország gazdasági helyzetéről, hanem azért is, mert számos befektetési alapot köt az a szabály, hogy nem fektethet be a bóvli kategóriába eső termékekbe, vagyis ki kell vonulnia a magyar piacról. Ennek hatására általában azok is elfordulnak a magyar értékpapíroktól, akikre ilyen szabály egyébként nem vonatkozik. Az államkötvények besorolásai az egész magyar vállalati piacot (pl. az OTP, MOL, T-Com részvényeket) is érzékenyen érintik, mivel az ország besorolásánál az ottani vállalkozások sem kaphatnak jobb osztályzatot. A leminősítést követő kivonulás hatna a tőzsdére és a forintra is, nőne az infláció, csökkenne a jövedelmek reálértéke, megnőnének a törlesztőrészletek, romlana a devizahiteles adósok helyzete. Mindez rontaná a banki mérlegeket, és kamatemelésre kényszerítené a Magyar Nemzeti Bankot, így drágábban lehetne hitelhez jutni.
Úgy tűnik, a költségvetés tervezete, s különösen a magánnyugdíj-pénztári befizetések államosítása a hitelminősítőknél ismét kiverte a biztosítékot. A hétvégén megjelent londoni elemzések azt valószínűsítik, hogy újabb leminősítési hullám várható. Ez pedig azt jelenti, hogy legalább egy intézetnél, a S&P-nél bóvli kategóriába kerülünk. A hitelminősítő egyelőre nem lépet, de elég erőteljesen figyelmeztetett. Egy hónap elején kiadott elemzésében annyit már jelzett, hogy a magyar kormány által a közfinanszírozási helyzet konszolidálására kidolgozott terv "kulcsfontosságú alkotóelemei károsnak bizonyulhatnak", mivel veszélyeztetik a növekedést, és rontják annak esélyét hogy az ország finanszírozása hosszabb távon fenntartható legyen. A magánnyugdíj-pénztári átutalások felfüggesztéséről a Standard & Poor's egyenesen úgy vélekedett, hogy bár alkalmas a kormányzati deficit mérséklésére, ám alááshatja a közfinanszírozás hosszú távú fenntarthatóságát, különösen akkor, ha az intézkedés állandósul.
A cég ezt követően hozta nyilávnosságra az összesen 54 "potenciális bukott angyalt" tartalmazó listáját. Az 54-ből 52 vállalat, mindössze kettő ország. Az egyik Izland. A másik Magyarország. A nyugdíjlopásért az is fizetni fog, akinek eddig nem a magánpénztárakba ment a befizetése. Azt már nehéz lesz időleges zavarként beállítani. Bukott angyalok leszünk, oszt jónapot.
Fizesse Ön Pintér helyett a rendőrök nyugdíját! Csányinak ez rendben van
Idén összesen 77,2 milliárd forintot fizettek a különböző minisztériumok a fegyveres dolgozók nyugdíjára, ebből a Belügyminisztérium állt 46 milliárdot, azaz egyedül többet, mint a többi tárca összesen. A BM költségvetése tehát úgy növekszik jövőre, hogy eközben jelentősen csökkennek a kiadásai, s éppen a mi magánvagyonunk terhére. Mivel jövőre 5,2%-kal nőnek a nyugdíjkiadások, több mint 81 milliárdot lehet számolni a fegyveresek többlet nyugdíjára. Ez a magánnyugdíj-pénztári tagoktól jövőre népgazdasági megőrzésre átvenni tervezett 530 milliárd forint egyhatoda. Tudják, ez az pénz, ami az államnál nagyobb biztonságban van, mint a nyugdíjtőzsdén.
A lap másik idevágó híre, hogy Nagy Csaba, a magánnyugdíj-pénztárakat képviselő Stabilitás Pénztárszövetség elnöke lemondott a tisztségéről. Nagy Csaba, aki az OTP Pénztárak vezetője egyéb fontos elfoglaltságával indokolta a lemondását, azonban a Napi Gazdaság elemzője úgy látja, hogy az OTP elnöke nem akarta, hogy a bank neve gyakran elhangozzék a jövőben várhatóan elmérgesedő nyugdíj-vitában. Azaz a legnagyobb magánnyugdíjpénztár, amelyet összegszerűen a legnagyobb veszteség ér, nem akarja felemelni a szavát kisemmizett tagjaiért. Csányi Sándor persze már a bankadó miatt is csak tessék-lássék morgolódott, a nyugdíjlopás ellen pedig végképp nem szólalt meg. Én a magam részéről nem csodálkozom, mindenesetre az OTP-részvényesek helyében elgondolkodnék azon, hogy akarom-e olyan cégben résztulajdont, amelyik nemhogy önként, hanem kifejezetten szívélyesen mond le a vagyonáról. Pintér és Csányi urak vagyonával kapcsolatban nem aggódom.
update:
Ez egy egy héttel ezelőtti poszt, de ma rakta ki az Index. Nem írom át, bár ma már nem 530 milliárdról van szó, hanem 3000-ről.
Következetes politika: már az első Orbán-kormány is megdézsmálta a magánnyugdíjakat
Érdekes interjút közöl a HVG.hu Simonovits Andrással, a Magyar Tudományos Akadémia nyugdíjszakértőjével. A szakértő felidézi, hogy már az első Orbán-kormány is lopott a magánnyugdíjpénztári tagoktól, igaz, akkor még csak tanulgatták a szakmát. Még tanulságosabb, hogy akkor is kártalanítást ígértek, és akkor sem kapta vissza a törvény szerint járó pénzét senki.
hvg.hu: Mire alapozza azt a korábbi nyilatkozatát, hogy a kormány a most 14 hónapra elvont magánbefizetéseket nem fogja visszaadni a magánnyugdíj-pénztárban maradóknak, ugyanis a költségvetés – ön szerint – soha nem lesz olyan helyzetben, hogy ezt megtegye?
Simonovits András: Arra gondolok, hogy 1999 és 2002 között sem a tervezett ütemben haladtak a nyugdíjkasszáknak utalt tagdíjak. Az első Orbán-kormány 6 százalékon tartotta a magánkasszáknak átutalásra kerülő járulékot a törvényben 1999-ben jóváhagyott 7 illetve 2000-re előírt 8 százalék helyett, és akkor sem kártalanították a pénztártagokat.
Ennyit a múltról. De lássuk, mit hoz a jövő! A szakember emlékeztet rá, hogy semmit sem tudunk arról, miként akarja a kormány rávenni a magánpénztári tagokat az átlépésre, csak annyit, hogy több mint 500 milliárd forintot már el is költene a vagyonukból a jövő évi költségvetésben. A legvalószínűbb, hogy a vegyes rendszerben maradóknak a társadalom-biztosítás a teljes nyugdíj beígért 75 százaléka helyett csak hatvan, vagy akár 50 százalékot fizet. Ez „visszautasíthatatlan” ajánlat lenne, és a tagok hanyatt-homlok menekülnének vissza a tiszta tb-be, csakhogy elkerüljék az előnytelen megkülönböztetést.
Ez így elmondva reális, de kissé hosszú levezetés. Röviden egyszerűen zsarolásnak hívják.
Médiahelyzet: nyomokban észérveket is tartalmaz
A TV2 Naplóját nem az alapos és hasznos információt szolgáltató riportokért szeretjük, de a tegnap adás nyomokban legalábbis tartalmazott valami ilyesmit. A magánnyugdíjpénztárak kivéreztetéséről és annak az adófizetőkre gyakorolt hosszú távú következményeiről persze nem volt szó, de – lévén az ország legnézettebb hírműsora – talán néhány tévénézőnek leesett, hogy mi a tét.
A műsorban Tóth András pénzügyi tanácsadó végzett el néhány egyszerű nyugdíj-számítást: levezette, hogy ha az állami nyugdíjrendszer jelenlegi szisztémájában üzemel tovább, akkor havi nettó 120 ezer forintos fizetés után havi 40 ezer forintnyi nyugdíj ütheti majd a friss nyugdíjas markát. Elhangzott az is: sorsfordító lesz a 2013-as esztendő, mivel ekkor kezdik nyugdíjas éveiket a Ratkó-korszak gyermekei, azaz ettől az évtől kezdve drasztikusan tovább romlik az eltartók, eltartottak aránya.
Tóth úr egyenlete szerint százötvenszer akkora összeget kellene megtakarítanunk, mint amennyi havi ellátást szeretnénk a jövőben. Így például havi 25 ezer forint megtakarításával 15 esztendő alatt jön össze akkora tartalék, amelyből havi 63 ezer forinttal egészíthetjük ki havi nyugdíjunkat. Ha ugyanezt az összeget 20 esztendeig tesszük félre, akkor már havi 100 ezres nyugdíj-kiegészítés lehet a jussunk. Az persze nem hangzott el, hogy éppen ezt a havonta félretett pénzt veszi el és éli fel jövőre a kormány, de legalább voltak a értelemre ható érvek. Ez pedig nagy szó, a kialakult felelőtlen média-környezetben.
Hiszen a híradókban tegnap is maradt a szokásos képlet: Szíjjártó Péter és Szanyi Tibor is mondott valamit a nyugdíjakról, a néző politikai szimpátiájára bízva, hogy kinek van igaza. Két bornírt baromság közül lehetett választani. Szanyi szerint az elvont nyugdíjak a Fidesz urainak gazdagodására kellenek, Szíjjártó szerint az MSZP azt akarja, hogy a zemberek nyugdíja ne biztonságba kerüljön az államnál, hanem azzal spekuláns üzletemberek a nyugdíjtőzsdén próbálhassák ki a saját szerencséjüket. A hírműsorok ezzel nagyjából le is tudták a témát. Nincs objektív valóság, számok, hogy ne mondjam Tények, csak érzelmi azonosulás. Ez a helyzet a Fidesznek kedvez.
Nem véletlen, hogy a kormánypárt népszerűségét egy ekkora botrány sem rengette meg. Az ellenzéki pártoktól tehát nem érdemes sokat várnunk, a nyugdíjkárosultak csak a civil összefogásra számíthatnak. Mint ahogy a mainstream média helyett is a blogszféra marad. Blogunk ezúton emeli meg kalapját a tegnapi Kossuth téri tüntetés szervezői előtt! Reméljük, hogy ez nem a végállomás volt, hanem egy hosszú út első lépése.
Állampolgári demonstráció a nyugdíjcélú magán megtakarítások védelmére 2010.11.14-én 14 órától a Kossuth téren
A tőlünk független, de velünk azonos célokat képviselő blog (azennyugdijam.blog.hu ) tüntetést szervez a nyugdíjlopás ellen. Felhívásukat változtatás nélkül közöljük. Gyertek el minél többen, már csak azért is, mert úgy tűnik, hogy ebben a botrányos történetben egyedül a blogszféra teszi azt, amit tennie kell.
Magyarország Kormánya kihasználva az elődjében csalódott állampolgárok feldúltságát, egy 1 milliárdos törvényt koncként vetve a népnek, suttyomban igyekszik elkövetni egy 2800 milliárdos lopást, amely minden idők legnagyobb lopása lenne - itt az orrunk előtt.
Tervük ördögien ravasz. A magánnyugdíjpénztárakban egyéni számlákon felhalmozott tagi vagyon és maguk a pénztárak is a tagok tulajdonát képezik. Jogi helyzetét tekintve ez a vagyon egyenértékű a bankszámlán lekötött pénzzel, életbiztosítással vagy ingatlan befektetésekkel. A tagok magántulajdonát képezi.
Mivel a magyar jogrendszer védi a magántulajdont, ezt a vagyont a Kormány parlamenti felhatalmazással sem veheti el jogszerűen. Ezért nem államosították a pénztárakat. Egyetlen eszköze, ha a tulajdonosokat megtévesztéssel vagy zsarolással veszi rá, hogy önként adják át megtakarításaikat az államnak. Ennek a zsaroló magatartásnak első lépéseként fogadták el a magánnyugdíjpénztári tagdíjak folyósítását 14 hónapra befagyasztó törvényt, amely a köztársasági elnök sietős aláírása nyomán mára életbe is lépett.
3 millió pénztártag egyéni számláján átlagosan 933 ezer forint felhalmozott vagyonnal rendelkezik jelenleg, amely 12 évi takarékosságának gyümölcse. Nem túlzás azt állítani, hogy sok tagnak ez hozzávetőlegesen 1 évi nettó munkabére.
A meghozott törvény nem tér ki sem az átvitt vagyon ellentételezésére, sem garanciákra. Csupán homályos szóbeli ígéretek hangzanak el. Magyarul: ellopják a törvény tekintélyével takarózva.
Sok becsületes magyar embernek feltűnik ez, azonban nem látjuk, hogy bárki is fellépne szervezetten ezen irdatlan bűncselekmény megakadályozására.
Pár barátommal eme sumákolás ellen szeretnénk felemelni állampolgári szavunkat a jogrendszer adta kereteken belül, ezért
2010 november 14-én 14 órai kezdettel békés, magánkezdeményezésű tüntetést szerveztünk a Kossuth térre.
A rendezvényt a BRFK hivatalosan engedélyezte, s annak rendőri biztosításáról gondoskodik.
A tüntetés szervezéséhez, támogatásához nem kértünk fel sem politikai pártokat, sem társadalmi szervezeteket, sem cégeket, mivel magán emberek üzenete ez magán emberekhez.
Adományt sem gyűjtünk, a rendezvény minimális költségeit saját zsebünkből álljuk, ezért sem koncert, sem tüzijáték nem lesz:) Magánemberként szeretnénk öntudatra ébreszteni honfitársainkat, és fellebbenteni a fátylat a hatalom hazugságairól, csúsztatásairól. Szeretnénk összefogásra buzdítani mindazokat, akiknek a magántulajdona épp úgy benne van a 2800 milliárdos vagyonban, akárcsak a miénk.
Fogjunk össze, ne hagyjuk!
Várjuk minden, magát érintettnek és önmagáért tettre késznek érző honfitársunkat szeretettel!
A demonstráció céljával egyetértő, pártfüggetlen közéleti személyek bármilyen segítségének, felszólalási szándékának külön örülnénk!
Elérhetőségünk: azennyugdijam@hotmail.com
Leleplezték a magánnyugdíjpénztárakban bujkáló kommunista tőkéseket!
Megkezdődött a politikai hecckampány szabadságharc a magánnyugdíjpénztárak ellen. A Magyar Nemzet vezető anyagban rántja le a leplet a liberálkommunista pénztári vezetőkről. A lap szerint számos olyan balliberális ember található közöttük, akik „politikai érdekeik miatt próbálnak gáncsot vetni az Orbán-kormány intézkedéseinek”. A kormány tehát tulajdonképpen a kisemberek magántulajdonát védi a tőkés kommunistáktól. Az 50-es éveket egyre profibban idéző nyelvhasználat sem tudja feledtetni, hogy a leleplezés eredménye soványka lett.
Nemcsak arról van szó, hogy a magánnyugdíjpénztárak jobboldalhoz köthető vezetői véletlenül kimaradtak az összesítésből, hanem arról a kínos izzadságszagról, ami a cikket körbelengi. A személyes kedvencem, hogy a magánnyugdíjpénztárak vezetői között akad olyan, aki „a rendszerváltás előtt még egészségügyi államtitkárként tolta az egypárti diktatúra szekerét”. Mintha bizony a kormányban vagy a Fidesz élvonalában nem ülnének ilyen emberek tömegével Martonyitól Mikoláig. Aztán ott van az a két szakszervezeti alapítású nyugdíjpénztár, amelynek vezetői – szakszervezeti minőségében – korábban együttműködési megállapodást kötöttek az MSZP miniszterelnök-jelöltjével. Hallatlan! Egy szakszervezet, amelyik megállapodást köt egy párttal: ilyen a Fideszben nem történhet meg. És ott van a leleplezettek között a főbűnös: az Aranykor Nyugdíjpénztár igazgatósági elnöke, Vértes András, aki „2009-ben lehetséges jelöltként szerepet vállalt a szocialisták tragikomédiába fulladt miniszterelnök-keresési bohózatában.” A gazdaságkutató szakember szerepvállalása, ha jól emlékszem, az elutasítás volt, bár előtte az egész magyar sajtó kicikizte, mint ugyancsak leleplezett Amway-ügynököt. Ettől azonban még az Aranykor tízéves viszonylatban az egyik legjobban teljesítő pénztár volt.
Természetesen e kiváló tényfeltárás mellé a Magyar Nemzetbe már nem férhetett bele a Stabilitás Pénztárszövetség tegnapi gyorsjelentése, amely szerint az inflációt jelentősen meghaladó mértékben növelték a magánnyugdíjpénztárak hozamaikat az idei év első kilenc hónapjában. A magánnyugdíjpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség gyorsjelentése szerint az összesített vagyon piaci értéke 7,2%-os növekedéssel 2 841,2 milliárd forintról 3 047,1 milliárd forintra emelkedett.
Pedig megírhatták volna, hogy a kormányra nehezebb munka vár a forradalmi harcban, hiszen már nem 2800, hanem több mint 3000 milliárd forintnyi vagyont kell kimenteni a liberálkommunista nagytőkés szakszervezeti vezetők karmai közül.
Óvatosan passzolnák el a lopott holmit
Hasonló dícséretre számít derék kormányunk is. Naszvadi György, a Gazdasági Minisztérium államtitkára Reutersnek azt nyilatkozta, hogy a kormány a magánnyugdíjpénztárakból - az állami nyugdíjrendszerbe visszatérők révén - érkező portfoliót fokozatosan, óvatosan és folyamatosan értékesíti, hogy ne okozzon zavart a piacokon.Ha annyira aggódnak azért, nehogy zavar keletkezzen a piacokon, akkor talán hagyják ott a nyugdíj-megtakarításomat, ahol eddig is volt!
A nyugdíjtőzsdét erősítik a tudatlan szlovákok
Szlovákiában újra kötelező lesz a magán-nyugdíjpénztári tagság a pályakezdőknek – írja a Napi Gazdaság. A közel 1,6 millió tagot számláló szlovákiai magánnyugdíjpénztárak mozgásterét újra kibővítik. Jozef Mihál munka-, szociális és családügyi miniszter szerint a változások 2011 tavaszától léphetnek életbe: ismételten kötelezővé tennék a pályakezdőknek a belépést a második nyugdíjpillérbe, továbbá részlegesen eltörölnék azt a korlátozást, hogy az alapoknak félévente mérleget kell vonniuk, s ha az adott hat hónapban veszteséget szenvedtek el, akkor a saját kasszájukból kell állniuk a hiányt.
Ennek következtében a szlovákiai nyugdíjpénztárak szélsőségesen konzervatív befektetési politikát kezdtek alkalmazni, ami viszont csupán minimális hozamot biztosított az ügyfeleknek. Mindegyik nyugdíjpénztár három nyugdíjalapot kezel: konzervatívat, kiegyensúlyozottat és progresszívet, ezek közül egynél megmaradna a szigorítás.
A konzervatív liberális kormány bátor reformjának köszönhetően tehát ismét elkezdenek a kockázatosabb, de nagyobb hozamot biztosító részvénybefeketetések felé nyitni a szlovák nyugdíjpénztárak. Azaz nem elég, hogy visszacsinálják Ficoék kommunisztikus ellenreformjait, amelyeket most nálunk éppen bevezetnek Orbánék, de ezen belül is a "nyugdíjtőzsde" irányába"terelik a második pillért.
A Magyar Köztársaság, gondolom, azonnal hazarendeli pozsonyi nagykövetét, a Fidesz naggyűlések dísztribünjére meghívják a haladó gondolkodású Fico-Slota tandemet, de nincs kizárva Kassa figyelmeztető jellegű bombázása sem.
2030-ban is farhát lesz a nyugdíjasmenü
Az Aviva csoport és a Deloitte még a nagy nyugdíjlopás előtt, szeptemberben közzé tett egy nemzetközi felmérést a magyar és európai nyugdíjhiányról.
www.aviva.hu/opencms/export/sites/default/magunkrol/hirek/A_nyugdijhiany_Magyarorszagon.pdf
A tanulmány számszerűsíti, hogy a 2011 és 2051 között nyugdíjba vonuló lakosságnak milyen mértékű további éves megtakarításra lenne szüksége ahhoz, hogy a nyugdíjas éveiket megelőző jövedelmük átlagosan 70%-ához juthassanak hozzá, és ezzel ne csökkenjen jelentősen aktív éveikben kialakított életszínvonaluk. A hiány egész Európában kezelhetetlen mértékű, évente összesen 1.9 billió (!) euró megtakarítás hiányzik ehhez, ezért a tanulmány összehangolt uniós stratégiát sürget.
Magyarországon az átlagosnál is súlyosabb a helyzet: nálunk éves szinten 9,5 milliárd euró (2 660 milliárd forint) a nyugdíjhiány. Ez azt jelenti, hogy a lakosság átlagos éves megtakarítását egyénenként 532 ezer forinttal kellene megnövelni ahhoz, hogy a jövő nyugdíjasainak ne kelljen jelentős életszínvonal zuhanással szembenézniük. Vagyis az aktívkorúaknak átlagosan havonta 45 ezer forintot, napi szinten 1400 forintot kellene félretenniük a nyugdíjas éveire.
A KSH adatai szerint a férfiak születéskor várható átlagos élettartama 70 év, a nőké pedig valamivel több mint 78 esztendő, így a férfiaknak a nyugdíjas korukra nagyjából öt, a nőknek bő 13 esztendőre elegendő megtakarítást kellene felhalmozniuk, amiből kiegészíthetik az állami nyugdíjukat, amelynek várható összege lényegesen alacsonyabb lesz majd a korábbi fizetésnél.
A tanulmány szerint a megoldás az öngondoskodás mértékének növelése lenne, s ehhez összehangolt uniós fellépésre lenne szükség. A magyar kormány ehhez képest most tovább súlyosbította a jövő nyugdíjasainak helyzetét. Ha eddig havi 45 ezer forint hiányzott ahhoz, hogy az aktív korú életszínvonal ne csökkenjen jelentősen a nyugdíjba vonulás után, most 14 hónapig átlagosan havi 55 ezer lesz a hiány. És ebben még nincs benne az eddigi megtakarítások egyre biztosabbnak tűnő elvonása, ami az eltelt évektől függően havi 70-120 ezer forintra növelheti a méltó időskor biztosításához hiányzó összeget. Másként fogalmazva: a jövő nyugdíjasai azért fognak farhátat enni, mert most kell a pénz fedezetlen szja-csökkentésre, szárnyvonalak újranyitására, debreceni stadionra.
Mocskos alku? Bankadó helyett is magánnyugdíj-elvonás?
A pénzintézetek akár vissza is kaphatják a jövőm évre tervezett 200 milliárdos bankadó nagyobbik részét, ha a parlament elé benyújtott törvényjavaslatban elrejtett, túlságosan nem reklámozott új szabályt elfogadják, és ezzel életbe lép az ún. tébé-plafon kedvezmény. Miről is van szó?
A Matolcsy György által benyújtott T/1376-os számú törvénytervezet 140. §-a szerint a kormány elengedné a 640 ezer feletti bérek 27%-os tébéjárulékát, és ezzel lemondana mintegy 170 milliárd forintnyi bevételről.
A bevételcsökkenés ugyanakkor nem fogja nagyon megrázni a költségvetést, hiszen a másik oldalon azt bőven ellentételezi a magánnyugdíjakból elvett 530 milliárd forint. Nehéz nem arra gondolni, hogy a hirtelen jött kormányzati kegy ára a hallgatás. Az első két nagy pofon (bankadó, magánnyugdíj-elvonás) után a csendőr most cigarettát kínál, hogy a bankok lássák: tud ő szépen is beszélni.
A taktika, úgy tűnik, működik. A magánpénztárakat alapító bankok és biztosítók csak tessék-lássék módra ugrálnak a nyugdíj-lopás miatt, egyik nagy bank sem veri az asztalt ordítva Brüsszelben vagy Washingtonban, egyedül a civil szervezetként működő Stabilitás Pénztárszövetség szólal meg megfelelő hangon. A dolog egyszerű: a jövő évi költségvetésben ily módon csak 100 milliárd vagy annál is kevesebb lesz a bankoktól elvont pénz, a többi az nyugdíjpénztári ügyfeleké. Persze ez is fáj nekik, de nem annyira, mintha a nyereségük teljes összegét oda kéne adni adóba.
Ezért van az, hogy amikor a fenyegetés még úgy szólt, hogy "elveszünk 200 milliárdot a bankoktól és 140 milliárdot a magán-nyugdíjpénztári tagoktól", akkor a bankok még kivonulással fenyegetőztek, de e hét eleje óta amikor már arról van szó, hogy "csak 80-100 milliárdot veszünk el bankoktól, de a pénztártagoktól már 530 milliárdot", meglepően csöndben vannak.
A kormány ráadásul számolhat azzal az egyszerű lélektani dologgal is, ami döntéseket hozó vagy előkészítő banki menedzsert érinti. Ő az SZJA-csökkentés első számú kedvezményezettje, és ha a bankadó a felére csökken, még valami bónusz is kinéz majd jövőre. Miért ugrálna a szükségesnél jobban a nyugdíj-károsultak pénze miatt?
Már most fejenként havi 45.000 forint a nyugdíjhiány
"Csalódni fogunk, ha egyedül az államtól várjuk a nyugdíjat" - nyilatkozta Bartók János, az Aviva Életbiztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Részlet az interjúból:
"A 45 ezer forint átlagérték, az alacsonyabb jövedelmű rétegeknél lényegesen kisebb a megtakarítási szükséglet, hiszen akinek alacsonyabb a jövedelme, annak valószínűleg a hiánya is alacsonyabb lesz, így nem szembesül az életszínvonal drámai csökkenésével. Az alacsony jövedelmű rétegek esetében azt is figyelembe kell venni, hogy a társadalmi ellátórendszer lényegesen többet tud fedezni az igényeiből, mint a magasabb jövedelmű csoportoknál. A magasabb jövedelmű rétegnél a 45 ezer forintnál viszont sokkal magasabb a hiány, ami pozitív irányba azért torzít, mert például az egyéni megtakarításokat (vagyont, ingatlant, meglévő befektetéseket) nem tudtuk figyelembe venni a tanulmány készítésekor. Biztosak lehetünk abban, hogy a magas jövedelmű rétegnél megvannak ezek a megtakarítások, de a hiány így is lényegesen magasabb."
"A felosztó-kirovó rendszer alapvető problémája, hogy minden egyes forint, ami megérkezik ezekre a számlákra, azt néhány nap múlva ki is fizetik a nyugdíjasoknak, és mivel a bevételek nem fedezik a kiadásokat, a hiányt az államnak például adókból kell pótolnia. Ez a valódi problémája a mostani nyugdíjrendszernek."
A teljes interjú a portfolio.hu oldalán olvasható
Az Alkotmánybíróság is a nyugdíjkárosultak mellé állhat
A magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosítások visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól a Stabilitás Pénztárszövetség. A szervezet azt tanácsolja a pénztártagoknak, hogy amíg a kormány nem tisztázza a részleteket, amelyek alapján mindenki egyénileg ki tudja számolni, melyik rendszerrel jár jobban, senki ne lépjen vissza az állami rendszerbe; az átlépés ugyanis egyirányú, a visszatérés a magánpénztári rendszerbe a jelenlegi információk szerint nem lesz lehetséges.
Mindeközben Selmeczi Gabriella közleményében megismételte: a kormány megvédi a nyugdíjakat, továbbá senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy pénzét a "nyugdíjtőzsdén" kockáztassa. Szerinte a magánnyugdíj-pénztárak komoly veszteségeket szenvedtek el, és ezeket a nyugdíjasok pénzéből akarják finanszírozni, amit a kormány nem enged meg.
Kit védünk, és kitől?
Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára szerint a vitatott törvény a kötelező nyugdíjrendszer alkotmányosan védett intézményrendszerébe, szerződéses viszonyaiba avatkozik be alkotmányos indokok nélkül. A magánnyugdíjpénztár tagja ugyanis - akár jogszabályi kötelezés, akár saját döntése alapján lépett be a pénztárak valamelyikébe - tulajdonosa az egyéni számláján felhalmozódó összegnek, de tagsági jogviszonya alapján egyidejűleg tulajdonosa a magán-nyugdíjpénztárnak, mint intézménynek is.
Nem átmeneti döntésről van szó
A magán-nyugdíjpénztári tagdíj 0 százalékban történő meghatározásával, nyugdíjjárulékká átalakításával az állam szerzett jogot, illetve várományokat korlátoz. Megakadályozza az állam által egyébként kötelezően előírt tagdíj fizetését, a levont összegeket átirányítja a nyugdíjalapba. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés elmaradása a tőkefedezeti elvre épülő pénztárakban szükségszerűen csökkenti a felhalmozási időszakban felhalmozható tőkét és a felhalmozódó hozamok összegét, s ezen keresztül a jövőbeni nyugdíjakra vonatkozó várományokat.
A törvény ezzel a kötelező nyugdíjrendszer alkotmányosan védett intézményrendszerébe, szerződéses viszonyaiba avatkozik be alkotmányos indokok nélkül. A szövetség álláspontja szerint ugyanis az nem tekinthető alkotmányos indoknak, hogy a törvény intézkedései nyomán felszabaduló költségvetési forrásokat a kormány máshol akarja felhasználni, abból egyebek között adócsökkentést akar finanszírozni.
Mi lesz a nyugdíjunkkal?
Ha Selmeczi Gabriellán múlik, úgy "megvédi", hogy egy fillért se látunk belőle. Emlékezzünk: 530milliárdot már el is költöttek belőle. Ha az Alkotmánybíróság mellénk áll, ha a nyugdíjkárosultak összefognak, talán még megmenthetjük egy részét. Addig is: tartsunk ki, ne lépjünk vissza az állami rendszerbe, mert azzal örökre lemondunk a pénzünkről. A tagok pénze a pénztárakban mindenkor az állami rendszerrel megegyező biztonságban van: a pénztáraknak mindenképpen ki kell fizetniük a tagjaik számláin felhalmozódott tagdíjak inflációval növelt összegét, amit a Pénztárak Garancia Alapja is biztosít. Magyarán a tagokat semmiféle kár nem érheti, befizetéseik hosszú távú értékállósága garantálva van a magánpénztári rendszerben - hangsúlyozza a pénztárszövetség.
Bízunk-e annyira az államban, hogy a mai politikusok ígéreteit harminc év múlva is betartja?
"Azt mondják, az állam több nyugdíjat fog fizetni, mint a magánkasszák. Csakhogy ha a magánnyugdíjpénztárat megkérdezem, miből fog ő nyugdíjat folyósítani, akkor megmutatják a saját számlámat és az ott összegyűlt pénzt: abból, kedves uram, semmi másból. Ha ugyanezt az államtól kérdem, akkor széttárja a karját, és báván mosolyog. És persze ígér toronyórát lánccal, mert ki tudja, addig még megtalálhatjuk a fáraók kincsét a Bakonyban. Az már nem Orbán Viktor baja, ha esetleg mégse jön ki a lépés harminc év múlva. Addigra ő már árkon-bokron túl lesz."
Tóta W. Árpád jegyzete az indexen
A 2011-es költségvetés már 530 milliárdot el is költ a nyugdíjunkból
Megismerhető, elolvasható a jövő évi költségvetés tervezete: ahogy várható volt, a nyugdíjpénztári befizetéseinket nem teszik félre, nem kezelik külön - másra költik.
Matolcsy György bemutatta a jövő évi büdzsé tervezetét, amelyet egy söralátétre helyezett, nemzeti színű szalaggal átkötött pendrive jelképezett. A költségvetési terv kidolgozásáért felelős miniszter azt reméli, hogy a magánnyugdíjpénztárakban kezelt csaknem 2800 milliárd forintos vagyon szinte teljes egésze átkerül az államhoz a tagok visszalépésével; tíz pénztártagból kilenc a visszalépés mellett dönt majd reményeik szerint. Így 2400-2500 milliárd forinttal gazdagodhat az állam egyszeri tételként. Ezen felül van még az a 360 milliárd forint, ami a 8 százalékos magán-nyugdíjpénztári járulékokból a novembertől 14 hónapon át a kasszák helyett az állami költségvetésbe kerül.
Alig egy hét alatt kiderült tehát, hogy nem igaz Selmeczi Gabriella indoklása, miszerint csak azért veszik el a pénzt tőlünk, illetve a pénztáraktól, hogy azt "megvédjék", hogy "vigyázzanak rá"... a jelek szerint épp a kormánytól kellene megvédeni a leendő nyugdíjunkat.
Orbán bejelentette: megszünteti a magánnyugdíj-pénztárakat
A miniszterelnök tegnap délután Brüsszelben bejelentette: Magyarországon hamarosan csak két pilléres lesz a nyugdíjrendszer, vagyis az állami nyugdíjalap mellett csak önkéntes pénztárak működnek majd, a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszer megszűnik. Orbán szerint a magánnyugdíj-pénztárak agyonnyomták a költségvetést, és kivezetésük egy negyedéven belül megoldható.
"Nincs semmi kétségem afelől, hogy olyan tömeges visszalépések lesznek az első pillérbe, ami a másik pillér működését teljesen értelmetlenné teszi, és csak idő, méghozzá nagyon rövid idő kérdése, hogy az ki is kerüljön a rendszerből. Vannak ettől eltérő üzleti várakozások, de az én elképzelésem e tekintetben radikálisan különböző. Két pilléres lesz a rendszer, olyan mint a többi országban, akik nem voltak kommunisták" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök
Négy napig tartott az az ígéret, miszerint a tagok maguk dönthetik el, átlépnek-e az állami rendszerbe, vagy maradnak a magánnyugdíj-pénztáraknál. Ma már világos: nem 14 hónapra, hanem véglegesen veszik el a befizetéseket, és a jelenleg 2800milliárdot elérő megtakarításainkat is az aktuális költségvetési lyukak betömésére fogják használni.
Hogy mivel éri el a kormány azt, hogy 2-3 hónapon belül mindenki átlépjen az állami rendszerbe, még nem tudni. Egy azonban biztos: mi az eddig befizetett pénzt nem arra szántuk, hogy abból a kormány aktuális ötleteit finanszírozzuk.
Abból lett volna a nyugdíjunk.
Alkotmánymódosítás a nyugdíjpénzért?
Egymástól függetlenül több lap is megírta ma, amit tegnap blogunkban is magától értetődőnek vettünk: a Fidesz látszólag azért támadta az alkotmánybíróságot, mert az megsemmisítette a 2 millió forint feletti prémiumok 98 százalékos adójáról szóló döntésüket. Valójában viszont az ugyancsak visszamenőleges multi- és a bankadó valamint a nyugdíjjárulékok ügye miatt akarja „hatástalanítani" az Ab-t a kormány. Az index és a Népszava információi szerint a Lázár-javaslatot már régóta előkészítették, és a botrányos végkielégítések ügyében hozott nem túl népszerű Ab-döntés, kiváló apropót teremtett a bejelentésre. Ez magyarázhatja, hogy néhány órával a bejelentés után, hogyan állhattak elő már írásos javaslattal. Véletlenül olyannal, ami azt is tartalmazza, hogy "... az AB-nak meg kell szüntetnie azon folyamatban lévő ügyekben az eljárást, amelyekben megszűnt a hatásköre."
Csakhogy ezúttal nem ment olyan simán minden mint a vörösiszap katasztrófa ürügyén megszavazott államosítási törvény. A pártok és a többi szereplő nem az előre kiszámított módon reagáltak. Az LMP és a gyurcsánytalan MSZP összeborult. Miközben az MSZP Társadalompolitikai Tagozata (eleve mókás nevű csapat) üdvözölte, hogy a kormány leszámol a globális pénzpiaci spekuláció termékével, azaz az én nyugdíjmegtakarításommal, a KDNP hangosan eltöprengett azon, hogy megszavazza-e az anyapárt alkotmánymódosítási terveit. A Magyar Nemzet és a Heti Válasz publicisztikában ítélte el az Ab elleni nyomulást.
A kormánynak szurkolók közül sokan abban reménykednek, hogy a Fidesz visszalép a Lázár-javaslattól. Erre azonban nemcsak azért nincs esély mert a Fidesz nem szereti a presztízsveszteséget. Ha az Ab most megrendszabályozatlanul marad, akkor borulhat az ugyancsak necces bankadó, Tesco-adó és főként a nyugdíjpénztári elvonás. Ez utóbbit tuti elkaszálná az Ab, hiszen még csak nem is óriáscégek, hanem átlagemberek magántulajdonának elvonásáról van szó. Márpedig ez fájna a legjobban a kormánynak, hiszen a 420 milliárdos azonnali elvonás mellett ott figyel még 2600 milliárdnyi áthozható megtakarítási is a pénztáraknál. Ez pedig több mint a bankadó és a "válságadók" egyben. Ha ezek közül bármelyikbe belekötne az Ab, borulna a teljes 2011-es költségvetés, a kormány pedig nem tudná áthárítani a megszorításokat a bankokra, a multikra vagy a „nyugdíjtőzsdére”. Végül nekik maguknak kéne kiadást csökkenteni, azaz megszorítani, ami óriási népszerűségvesztést jelentene, sokkal nagyobbat, mint amekkorát a mostani balhé.
Visszalépjünk-e az állami nyugdíjrendszerbe? Túlélési kiskáté
Megpróbáltam józanul végigelemezni, hogy mindazok, akiktől a 14 havi befizetést elszedik, a zabrálást követően hogyan járnak jobban: ha mennek vagy ha maradnak?
Először is: mindenképpen rosszul járnak, tehát a kérdést inkább úgy kell feltenni, hogyan szívnak kisebbet. A 14 havi pénzt - ami nem az államé, még csak nem is a pénztáraké, hanem a pénztártagoké - elveszik és bekerül a nagy kalapba. Az elmúlt napok nyilatkozatai szerint ebből fogják finanszírozni a jelenlegi állami nyugdíjkassza hiányát, azaz ez kell ahhoz, hogy a jelenlegi nyugdíjasok megkaphassák a járandóságaikat. A tb-befizetések ugyanis nem fedezik az állami nyugdíjkiadásokat, így az államnak ehhez hozzá kellett tenni még évi kb. 300 milliárdot.Mivel a hiánycélt tartani kell, kiadást csökkenteni (megszorítani) pedig nem akarnak, belenyúlnak a mi a pénztárcánkba. A homályos ígéreteken kívül semmit nem tudunk arról, hogy hogyan kívánja kártalanítani a kormány azokat, akiktől ezt az átlagosan havi tízezret most elveszi. (Selmeczi Gabriella szerint idő kell a megoldás kidolgozásához. Csak az einstandoláshoz nem kellett idő, ugye?) Annyi már most is biztosan látszik, hogy másféle elbírálás alá esnek azok, akik 14 hónap után átlépnek az állami rendszerbe, mit akik maradnak, hiszen Orbán szerint a magán-nyugdíjpénztárak ezt a pénzt többet nem kapják meg.
Ennek alapján tehát első megközelítésben megéri az állami rendszert választani, hiszen itt legalább valami halvány ígéret van a kártalanításra. Csakhogy a most elvett pénz a legtöbb ember számára csak a kisebbik része annak, amit a döntéssel kockáztatunk. Az átlépő ugyanis magával viszi az eddig összes megtakarítását. Az én esetemben havi 30 ezer forintot vesz el a kormány, tehát 420 ezer forintot bukok, amit akkor van valamennyi esélyem visszaszerezni, ha átlépek az állami TB-be. Ugyanakkor a magán-nyugdíjpénztári számlámon összegyűlt 3,5 millió forintnyi megtakarítás. Ez pénz a ott következő 14 hónapban is biztonságban van, hiszen a pénztár a tagok számláin felhalmozott járulékait az inflációval növelten kifizeti. A 14 hónapot viszont jó eséllyel bebukom. Számolnom kell azzal is, hogy ha én maradok is, sokan kilépnek, tehát nőnek a pénztár fajlagos költségei, rosszabbul teljesít majd.
Ha viszont átlépek, a teljes összeget (420 ezer + 3,5 millió) rábízom az államra. Az állam nem vezet egyéni megtakarítási számlát: a jelenlegi befizetésekből a mai nyugdíjasokat fizeti, ráadásul ügyeskedés nélkül még ezt sem tudja kigazdálkodni. Amire nyugdíjba megyek, ugyanúgy egy véges összeget fognak szétosztani a nyugdíjasok között, mint ma, - csak éppen több nyugdíjas és kevesebb befizető lesz. A nyugdíjam háromnegyedét úgyis innen kapom, és nem túl jók a kilátások. Másrészt viszont ha visszalépek, akkor valószínűleg 25%-kal több állami nyugdíjra számíthatok, mint ha a befizetésem negyede a magánkasszánál marad. Igen ám, de mihez képest lesz több? Egy jól gazdálkodó állam és egy kedvező demográfia fordulat esetén is a legtöbb, ami remélhető, hogy nem romlik a helyzet, azaz nagyjából a mai állami nyugdíjviszonyokkal kell számolni. De jól fog-e gazdálkodni az állam és lesz-e demográfiai fordulat? Egyelőre mindkét jósolható válasz: nem. Ha van esély rá, hogy legalább a nyugdíjam egy részét nem a tőlem független körülmények (állam, demográfia) határozzák meg, hanem az, hogy én magam mennyit teszek félre magamnak, akkor nem mondok le erről.
Ráadásul férfi vagyok, tehát később megyek nyugdíjba, viszont hamarabb meghalok. Budán élek, ez javít kicsit az életesélyeimen, tehát lesz kb. 10-15 nyugdíjas évem. De az életformám alapján arra is van esélyem, hogy 50 vagy 60 évesen meghalok infarktusban. Viszonylag jól kerestem eddig, és úgy tűnik, jól is fogok, tehát inkább befizetője vagyok a nyugdíjkasszának, mint haszonélvezője. Ha a várható trendnek megfelelően halok meg, az állam már jól járt velem, ha pedig nyugdíj előtt, akkor megütötték a főnyereményt. Az állam benyeli a pénzt a halálom után. A magán-nyugdíjpénztári befizetés viszont örökölhető.
A fentiek alapján tehát a következő modell tűnik a legkisebb szívással járó kármentésnek.
1. Mivel a saját cégem foglalkoztat, a következő 14 hónapban megtehetem, hogy minimálbérre jelentem be magam. Így százezer körülire minimalizálom az ellopandó pénzt. A fizetésemet kiveszem általam eddig nem, de máshol előszeretettel alkalmazott "okos" módszerekkel. A nyugdíjamra pedig félreteszek értékpapírban. (Tudom, ezt a legtöbben nem tudják megtenni, ők többet buknak.)
2. A 14 hónap után valószínűleg maradok a magán-nyugdíj pénztárban, talán a fizetésemet is visszaemelem. De csak ha marad bármennyi bizalmam az állam iránt.
Persze lehet, hogy rosszul tervezek. Várom a tanácsokat, javaslatokat!
Mindig van lejjebb
Nem sokat szaroztak. A mai alkotmánybírósági pofon után Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője kezdeményezte az alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, pl. a költségvetést érintő ügyek, kerüljenek ki az Ab hatásköréből.
Akinek nem lenne világos: a Fidesz mai alkotmánymódosítási javaslata messze nem csak a végkielégítések visszamenőleges megadóztatásáról szól. Az csak arra kell, hogy a népet a sokmilliós végielégítésekkel lehessen hergelni. Ha elfogadják, a magánnyugdíjpénztárak ügyében sem lehet majd az Ab-hoz fordulni. Magyarul: benyelhetik mind a 2500 milliárdot, és nincsen senkihez fordulnia annak, akinek nem tetszik.
www.facebook.com/pages/Magannyugdij-karosultak-Nemzeti-Egyuttmukodese/105900432808461
Fizesse Ön is az államadósságot a nyugdíjából!
A Fidesz és a Jobbik tegnap megszavazták a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról, azaz a szabadrablásról szóló törvényt, illetve - immár csak a Fidesz - elfogadták a nyugdíjjárulékok elvonásáról szóló törvényjavaslatot is, a következő 14 hónapban tehát minden nyugdíjjárulék az államé lesz. Ez utóbbi 14 hónap alatt 300 milliárd forint bevételhez juttatja a kormányt, míg az előző megteremti annak lehetőségét, hogy a járulékfizetők örökre visszaterelhetőek legyenek az állami nyugdíjkasszába.
Az így nyerhető pénzhez képest a 300 millió csak aprópénz. Ha a kormány várakozásai megalapozottak, a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépők 1500-2000 milliárddal gazdagíthatják az államkasszát. S hogy mihez kezd a kormány a jövő nyugdíjasaitól elsikkaszott pénzzel? Az Index kormányzati forrásai szerint a legnagyobb része az államadósság visszafizetésére megy el. (index.hu/gazdasag/magyar/2010/10/25/zold_az_ut_a_nyugdijpenztari_visszalepesek_elott/)
Tehát a saját megtakarításaimaból kiindulva először adok 14 hónap alatt kb. 350 ezer forintot adócsökkentésre, majd ha kénytelen leszek átlépni az állami tébébe, mert csődbe viszik a biztosítómat, az eddig felhalmozott kb. 3 milliómból kifizethetem az elmúlt 10 év kormányai által csinált államadósságot. Hát tudjátok mit? Én a magam részéről felmondok. Innentől kezdve minimálbéren foglalkoztatom magam, a többit kiveszem okosba' és majd magam spórolok a nyugdíjas éveimre.
Rogán átvette az etetőgépet
"Magasabb járandóságra számíthatnak jövőre az állami nyugdíjrendszerből nyugdíjba vonulók, mint azok, akik korábban magánnyugdíj-pénztári tagok voltak - mondta Rogán Antal, a Fidesz vezérszónoka hétfőn, a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló összevont általános és részletes parlamenti vitában. A kormánypárti politikus úgy fogalmazott, hogy a magánnyugdíjpénztárak megítélésénél elsősorban a leendő nyugdíj nagyságát kell szem előtt tartani és nem azt a "virtuális" összeget, amely a pénztártagok számláján felhalmozódott."(www.nepszava.hu/articles/article.php)
Hogy mi van? Ez akkora ordas hazugság, hogy Selmeczi helyett Rogánt kellett bevetni hozzá. A magánnyugdíjpénztárak számlája pont annyira konkrét, amennyire egy banké az. Pontosan lehet tudni, hogy mekkora értékben, milyen értékpapírok vannak a számládon. (Én pl. innen tudom, hogy kevesebb, mint ha rám lett volna bízva a portfólió összeállítása.) Az állami nyugdíj-számla pedig olyannyira virtuális, hogy nincs is. Ráadásul van egy alapigazság (vagy ahogy Orbán Viktor mondaná: őstény), amit egyetlen párt sem emleget. Az állami nyugdíjkasszábban pontosan annyi pénz van, amit az adott évben a munkavállalók oda befizetnek. Függetlenül attól, hogy éppen hány nyugdíjas van. Ha tehát a mai magán-nyugdíjpénztári ügyfelek is mind odakerülnek, akkor ugyananyni pénzt kell több felé elosztani. Tehát csak akkor kaphat bárki többet, ha ezzel párhuzamosan valaki kevesebbet kap.
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
