Ki maradjon? A magas jövedelműeknek és önfoglalkoztatóknak érdemes lehet

Nagy vitát (több mint 500 hozzászólást) váltott ki korábbi bejegyzésünk, amelyben nyolc neves közgazdász politikai nyilatkozatán voltunk kiakadva, akik differenciáltlanul arra szólítottak fel mindenkit, hogy maradjanak a magánpénztárakban. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy dönteni mindenkinek csak a saját nyugdíjportfóliójának ismeretében, életkorától és várható keresetétől függően szabad. A döntés azért is nehéz, mert pártunk és kormányunk jóvoltából a megfontolt döntéshez a járulékfizetőknek olyan kérdésekre is választ találniuk, amelyekre maga az állam sem tud válaszolni.

Az alábbiakban mégis összeszedünk néhány  olyan tipikus élethelyzetet, akiknek mindenképpen megéri a magánpénztárakban maradniuk, akár azon az áron is, hogy a kormány ellopja tőlük az állami tb-kasszába befizetett járulékaikat.

• Magas keresetűek: Nekik azért érheti meg maradni, mert a nyugdíj megállapításánál figyelembe vett átlagjövedelmet sávosan csökkentik, ezzel elkerülve, hogy egy jól kereső milliós nyugdíjat vehessen fel. Ennek ellentételezéseként viszont a munkavállalók nyugdíjjárulékának is van maximuma (idén napi 20 420, évi 7 453 300 forint), azonban aki ilyen magas járulékot fizet be évente a pénztárba, az jobban jár a magánpénztárral, mint ha a sávosan leszorított állami nyugdíjat választja.

• Önfoglalkoztatók: A magánpénztári tagság fenntartása azoknak is megérheti, akik saját maguk állapítják meg a bérüket, vagyis jellemzően cégvezetők. Ők az állami trükközésre legális egyéni trükközéssel válaszolhatnak. Ha jövőre minimálbérre jelentik be magukat, és ez után fizetik meg a járulékokat, miközben a bérköltségen megspórolt összeget önkéntes pénztárban vagy más megtakarítási formában befektetik. Ezzel a megoldással megmarad a magánnyugdíjpénztárban  eddig felhalmozott vagyon, miközben az eddig magas (saját megállapítású) fizetés utáni 24 százalékos járulékból minimálbér utáni járulék lesz. Például, ha egy cégvezető eddig 400 000 forintra jelentette be magát, akkor 96 000 forint munkáltatói járulékot fizetett az államnak, a jövő évi 78 000 forintos minimálbér után azonban már csak 18 720 forintot fog. A különbözetet pedig valamely tartós megtakarítási formaként, vagyis adómentesen fektetheti be nyugdíjas éveire. (E sorok írója is ezen a megoldáson morfondírozik.)
  

• Nyugdíj előtt álló jól keresők: A nyugdíj előtt álló viszonylag jól keresők számára egy másik lehetőség a "nyugellátás nyugdíjba vonulás előtti megállapíttatása", amire legkorábban a nyugdíjkorhatár elérése előtt 10 évvel nyílik lehetőség. Ebben az esetben  az állami nyugdíj alacsonyabb, mintha kivárták volna a nyugdíjkorhatárt, viszont legalább van. Mivel az új rendszer életbe lépéséig a jelenlegi (vegyes nyugdíjrendszer) szabályozás a hatályos, nekik gyorsan kell lépniük, amíg a magán-nyugdíjpénztárban maradás nem veszélyezteti az állami nyugdíj kifizetését. Ez a lépés azoknak érheti meg, akiknek nyugdíj mellett is van valamilyen bevételi lehetőségük, pl. osztalékot tudnak kivenni a korábbi cégükből vagy részmunkaidőben tudnak dolgozni valahol.  Hasonló lehetőség a  korengedményes nyugdíjazás, ez azonban a munkaadó és munkavállaló közötti megállapodástól függ.

Várjuk a javaslatokat, kikkel egészítsük ki ezt a listát, illetve készül egy bejegyzés azoknak is, akiknek semmi esetre sem ajánljuk, hogy maradjanak a magánpénztárakban.

Címkék: nyugdíj öngondoskodás

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.