Kölcsönkért, elmulatta a pénzt és most fenyegetőzik: ki az?
A Magyar Állam, ki más? Van egy olyan vonulata a nyugdíj-megtakarítások állami lenyúlásának, amivel talán külön is érdemes lenne a jogászoknak foglalkoznia: ez az államkötvények speciális esete.
Miről is van szó? Az államkötvény az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben a kibocsátó állam (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti. Az én nyugdíj-portfóliómban körülbelül 50%-ot képviseltek a magyar államkötvények, mai áron mintegy kétmillió forintos értékben. A magán-nyugdíjpénztáramon keresztül tehát - több részletben - kétmillió forint hitelt nyújtottam az államnak.
Ezt a pénzt a jó államot képviselő mégjobb kormányok lényegében elmulatták. A külvilág persze tudta, hogy ilyen kedves korhely fiú ez a Magyar Állam, de azt is, hogy operettországban a katonatiszt akkor is fizet a végén, ha már lukas a gatyája. Bárkit meghív egy ingyen körre, csak szeressék. Lett is a kölcsönből rögtön az elején ingyen utazás a nyugdíjasoknak, aztán vissza nem térítendő támogatás néhány gyógyfürdő-tulajdonosnak meg kamattámogatás azoknak, akik 30 millióért vettek szükséglakást. Aztán Állam gróf még jobban megrészegült a tőlem kölcsönkapott újabb összegektől: száz napos osztogatást, fedezetlen nyugdíjelemelést finanszírozott belőle, végül úgy döntött, hogy a jól-rosszul beindított takarékossági intézkedéseket is leállítja.
Az viszont fel sem merült, hogy a végén nem fog fizetni. Végig hazudozta nekem nemcsak az elmúlt másfél-két évet, hanem lényegében 1997 óta mindet. Mit mondjak, baromi nagy buli lehetett, más zsebéből én is kreatívan költök, de hát egyszer minden pénz elfogy. De a mi Államunk így érzi jól magát, akkora partiarc, hogy nem bír leállni. Ezért most úgy döntött, hogy nem adja meg nekem a kölcsönt. Inkább elvette tőlem a kölcsönlevelet, a többi megtakarított pénzemmel együtt, és még egy kiadós pofont is kilátásba helyezett, ha nagyon ugrálok.
A Nemzeti Lopadékkezelési Alapba több százmilliárd forint értékű államkötvény kerül jövőre az átlépők többi értékpapírjával együtt. Ezeket az állam, mint Bóni gróf a nagybőgőbe ugrás után, egyszerűen kettétépi. Volt-nincs tartozás, csökken az államadósság. Csak az én pénzem nem adja meg senki.
Kedves jogász olvasók! Csak én érzem úgy, hogy ez a magatartás egy kölcsönszerződés súlyos megsértése? Ezen az alapon nem lehetne elindulni?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Neménvoltam! 2010.12.15. 17:56:11
Neménvoltam! 2010.12.15. 18:03:42
index.hu/belfold/2010/12/15/harom_es_fel_evet_kapott_varga_tamas/
Az adófizetők megkárosítása 3 milliárd forinttal - 3 és fél év. Nagyvonaló leszek, osztok, szorzok, 3000 milliárdért ez tesók között is 3000 év. Feloszthatja egymás között a narancsos tolvajbanda.